Következő utunk Csehországba, egészen pontosan a morvaországi Brno – Brünn – városába vezet, ahol is egy igazi kuriózumnak számító hely található a borzongásokat kedvelő emberek számára. Nagy szerencsénkre Csehország egyébként sincs híjával a hátborzongató helyeknek, illetve rengeteg ritkaságszámba menő középkori temetővel is rendelkezik – melyekről a későbbiekben még lesz szó –, ám úgy gondolom nem merészség kijelenteni, hogy e helyek egyik legnevezetesebbike a brnói Kapucinusok Szent Kereszt temploma.

Mint azt a neve is mutatja, magát a templomot a – Matteo da Bascio által 1520-ban „alapított” – Kapucinus rend szerzetesei építették 1648-58 között barokk stílusban. Az előterében látható ugyan néhány szentet megformáló szobor, ám hírnevét mégsem ezeknek, hanem az épület alatt húzódó XVIII. századbeli zegzugos kriptának köszönheti. Itt ugyanis – immár több mint kétszázötven éve – 153 szerzetes kiszáradt, mumifikálódott teteme feküdt – sajnos ma már alig több mint 40 maradvány látható. Eme látványosság úgy jöhetett létre, hogy a kolostori atyák – saját testük konzerválásának céljából – olyan szellőztető rendszert dolgoztak ki, amelyen keresztül folyamatosan száraz levegő keringett a kriptában, így akadályozva meg a holttestek felbomlását. A barátokon kívül fekszenek itt városi urak, sőt itt található Grimm Móric (1669-1757), a híres cseh építész földi maradványai is.

A kripta leghíresebb – vagy inkább hírhedtebb – halottja azonban nem más, mint báró Trenck Ferenc (1711-1749), akinek tetteit még Jókai is megírta egyik regényében. Érdekesség, hogy a folyton háborúzó, verekedő pandúrezredestől olyannyira tartottak, hogy halála után a „biztonság kedvéért” még külön le is fejezték őt.

Végül 1787-ben lezajlott az utolsó temetés is, miután II. József beszüntette a városfalakon belül történő temetkezéseket. Az utolsó restaurálásokat 1962-ben végezték. A kripta Brno egyik legnagyobb látnivalója, úgyhogy ha valaki netalántán eljutna a városba, akkor ne sajnálja az időt egy gyors látogatásra.